Elmondható, hogy egy épület elsődleges célja az időjárás kiküszöbölése, de vajon eszünkbe jutott-e már, hogy legtöbbjük olyan hatékony munkát végez, hogy véletlenül pont megfoszt minket jólétünk és hatékonyságunk két kulcsfontosságú követelményétől; a természettől és a változásoktól.

Az 1950-es években Donald Hebb “ébredéselmélete” megállapította, hogy az embereknek változó érzékszervi stimulációra van szükségük ahhoz, hogy maradéktalanul figyelmesek legyenek. És 30 évvel később, Roger Ulrich egészségügyi mérnök által végzett kutatások kimutatták, hogy az üde zöld természetre nyíló szobákban a kórházi betegek alacsonyabb stressz-szintet mutattak, és gyorsabban felépültek, mint azok a betegek, akiknek szobái téglafalra néztek.

Sajnos sok épület – különösen a városokban – nem bővelkedik zöld környezetben. Ugyanakkor az időjárás változásait minden belvárosi épület érzékeli és ezt, ha dinamikusan engedjük megjelenni belső tereinkben pozitívan hat ránk, bennük élőkre.

Több évtizednyi modellezés és kutatás eredményeképp, őszintén leírhatjuk, hogy nincs új a nap alatt. Ahogy az ókori rómaiaknál, az átriumos udvar kertje hűtötte és pihentette a szobákban tevékenykedőket, úgy élvezték nagyapáink a tornácon végzett munkát, ahol a szőlőlugas levelein átszűrődő napsugarak tündöklő mozgó zöld fényt vetítettek a meszelt falra. Akárcsak ahogy a mai napig ellazít minket a nyitott ablaknál behallatszó nyárfák susogása a szélben, a patak csobogása vagy a tenger hullámzása.

Ezek az eredmények megfelelnek a Michigan-i pszichológusok Rachel és Stephen Kaplan által javasolt figyelemfelújítási elméletnek. Munkájuk eredményeképp elmondható, hogy ilyen jellegű ismert természetes mozgási minták képesek arra, hogy segítsék koncentrálóképességünket, fenntartsák figyelmünket anélkül, hogy zavaróak lennénk.

Mindezt bár számítógéppel ma már könnyűszerrel lemodellezzük, mégsem éri el azt a hatást, mint természetes eredetije. Napjaink trendje a „zöld” és passzív házak építése, olyan épületeké melyek fenntartása már jóval kisebb terhet jelent a környezet számára, mint korábbi társaiké. Azonban még ezek az épületek sem biztosítják az ideális körülményeket. Ugyanakkor fontos a már meglévő épületállományokra összpontosítanunk régi-új vegetációs megoldásokkal, hiszen a lakosság túlnyomó többsége azokban tölti életének közel 90%-át.

Nézzünk meg néhány kiemelkedő példát a nagyvilágból:

1.       Santa Fe de Bogotá Foundation / El Equipo de Mazzanti – Bogota- természetes téglaárnyékoló változatok és belső kertek egy kórházban

2.       Maggie’s Oldham / dRMM – Nagy- Britannia- rákos betegekkel foglalkozó kórház belső kertjében egy fával

3.       KMC Corporate Office / RMA Architects – India- zöldhéjú irodaház mely két rétegben biztosít zöldfalat

4.       Chupei Reception Center / CYS.ASDO – Taiwan – kortárs kialakítású irodaház, átmenet a beltér és a külvilág között sok izgalmas zöldfelülettel

 

Forrás:

https://www.archdaily.com

https://www.washingtonpost.com